Tassról

Egy perc Magyarország, Tass
Egy perc Magyarország, Tass

 

Az ipari létesítmények hiánya következtében a természeti környezet nagy része még ma is érintetlen.
A Duna part és az ártéri erdők csendje horgászok és üdülők ezreit vonzzák.
Ezért emlegetik országszerte a falut horgász paradicsomként.

A folyami halfajok sokasága él a három vízrészben, a Ráckevei Duna ágban, az öreg Dunában és a Kiskunsági Öntöző Főcsatornában. Ez utóbbi víz hagyományos helyi elnevezése Bakér, amely ősidőktől élő vízként öleli körül a települést, így a község belterületén is értékes horgász helyek találhatók.

A Ráckevei Duna ágban szabad strand áll a fürdőzni vágyok és a széllovasok rendelkezésére. A Duna part nagy része üdülőövezet kellően közművesítve és egyéb szolgáltatásokkal ellátva.


 

 

Tass Bács-Kiskun megye északi határánál, a Csepel-sziget déli csücskével szemben lévő község.

Nevét Árpád fejedelem unokájáról kapta. A tass szó ótörök eredetű, és kősziklát jelent.

A honfoglalást követően István király birtoka volt, később a Veszprém-völgyi apácáknak adományozta. Egy 1109-es oklevélből azt is tudjuk, hogy a királyi asztal körül szolgáló tárnokok és étekhordók faluja volt a Duna-parti település.

Tass a reformáció kezdetén kálvinista hitre tért. 1628-tól már volt papja, és első templomuk 1644-ben épült fel. A ma is látható eklektikus istenháza már a harmadik, amely 1886 és 1888 között készült el, Benkó Károly építész tervei szerint.

A helytörténészek a jeles esemény között említik, amikor az úgynevezett nemes kastélyban Liszt Ferenc vendégeskedett. Itt tartották 1909-ben a nagy hadgyakorlatot, amelyet a trónörökös Ferenc Ferdinánd vezényelt le.

A falu szülötte Földváry Gábor az első Nemzeti Színház és a Budapesti Vakok Intézetének építtetője. Sokat tartózkodott tassi birtokán a Mezőgazdasági Múzeum és a Földtani Intézet megteremtője, a két világháború közötti földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác. Kisebb-nagyobb megszakításokkal tassi kúriájában élt és alkotta tudományos műveit a XX. század egyik legnagyobb történésze Hóman Bálint, akinek hamvait a tassi református temetőben helyezték végső nyugalomra.

 

Tass 3.120 lakosú község a Csepel-sziget déli csúcsánál, az 51-es út mellett.

A katolikus templom (1822) és a református templom (1888), valamint a Darányi-kastély egyaránt klasszicista stílusú. A Földváry-kúria az 1800-as években épült. A temetőben szép, faragott fejfák állnak.

A településen és környékén található élővizek igazi horgászparadicsomot alkotnak.

 

Tass község címerének heraldikai leírása

 

A háromszög alakú pajzs ultramarin kék mezője derékban hullámos ezüst pólyával vágott.

A címerfőn aranykehely lebeg.

A pajzstalp természetes színű kőszikla tölgyfával.

 

 

Jelkép tartalma:

A címer öt elemből áll. Egyszerűségével a község honfoglalás kori eredetére utal.

1. Az ultramarin kék háromszög alakú címerpajzs az egyik legrégebbi magyar címerforma.

2. Az aranykehely több jelentésű jelkép. elsősorban a kereszténység jeleként tisztelik, de kifejezi az ősi borászatot, s a királyi étekhordó és tárnokmesterek jelenlététre is utal.

3. A hullámos ezüst pólya a Duna folyót jelképezi.

4. A tölgyfa – általában a fa – egyetemes jelkép. Az élet, a fejlődés és a folyamatos megújulás szimbóluma. Emlékeztet a hajdani árterek kocsányos tölgyeseire is.

5. A pajzstalpon lévő szikla ún. beszédes része a címernek, mivel Tass nevének jelentése: kőszikla. Azt is kifejezi, hogy a falu 1001-től sziklaként állta a történelem viharait és máig is fönnmaradt.

 

A címerpajzs külső részei:

Az álló címerpajzs felső peremének közepén helyezkedik el az ezüst színű pántos sisak, amelyet vörös színű sisaktakarón ötlevelű sisakkorona ékesít. A pajzsot két oldalról levélszerűen bevagdalt zöld színű címertakaró fedi.

FEL